A magyarok április 12-én járulnak az urnákhoz Európa idei legjelentősebb választásán, ahol Orbán Viktor, az ország illiberális miniszterelnöke és a globális szélsőjobb egyik meghatározó alakja, akár vereséget is szenvedhet 16 évnyi hatalom után egy korábbi bizalmasától, Péter Magyar-tól.
Mi a történet, és miért fontos?
Az EU leghosszabb ideje hivatalban lévő vezetőjeként Orbán Viktor 2010 óta úgynevezett „illiberális demokráciává” alakította Magyarországot, és Európa védelmezőjeként határozza meg magát a hagyományos keresztény családi értékek mellett, szemben a nyugati liberalizmussal és multikulturalizmussal.
Négy egymást követő kormánya alatt jelentősen gyengítette a jogállamiságot Magyarországon, a bíróságokat saját magához lojális bírákkal töltötte fel, és az ország médiájának akár 80%-át gyakorlatilag a saját maga és a szélsőjobboldali Fidesz párt propagandájává alakította.
Az EU egyik fő „zavaró tényezőjévé” vált, folyamatos konfliktusban Brüsszellel – amely milliárd eurónyi támogatást felfüggesztett – olyan kérdésekben, mint az igazságszolgáltatás, a migráció, az LGBTQ+ jogok, és legutóbb Ukrajna támogatása, amelyet Oroszország elleni szankciókkal együtt következetesen blokkol (beleértve egy 90 milliárd eurós hitelt is).
Kik a fő szereplők és mik a programjaik?
Orbán Viktor (62) olyan vezetők támogatását élvezi, mint Donald Trump, Giorgia Meloni és Alice Weidel.
Orbán Viktor a hidegháború alatt antikommunista ifjúsági vezető volt, és – későbbi nagy ellenfelének, George Soros támogatásával – rövid ideig Oxfordban kutatta „a civil társadalom fogalmát az európai politikai gondolkodásban”.
A Fidesz 2010-es kétharmados többsége lehetővé tette számára az alkotmány újraírását, valamint olyan törvények elfogadását, amelyek megerősítették a végrehajtó hatalmat, korlátozták a civil szervezeteket és a sajtószabadságot, és jelentősen gyengítették az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Az idei választáson Orbán klasszikus populista kampányt folytat: a választást a „háború vagy béke” kérdéseként állítja be, azt sugallva, hogy Magyarország csak akkor maradhat „a biztonság és nyugalom szigete”, ha ő marad hatalmon, míg Péter Magyar győzelme szerinte káoszhoz és háborúhoz vezetne, Brüsszel és Kijev befolyásának köszönhetően.
A felmérések szerint a választók inkább olyan belső kérdésekre figyelnek, mint az egészségügy és a gazdaság, amely az elmúlt három évben stagnált. Az élelmiszerárak közelítik az EU átlagát, miközben a magyar bérek továbbra is a harmadik legalacsonyabbak az EU-ban.
Péter Magyar (45), aki korábban Orbán egyik bizalmi embere volt, két évvel ezelőtt került a figyelem középpontjába, miután volt felesége, Judit Varga lemondott igazságügyi miniszteri posztjáról, amikor kiderült, hogy Katalin Novák köztársasági elnök – Orbán egyik szövetségese – kegyelmet adott egy szexuális bűncselekmény miatt elítélt férfinak.
Magyar Péter, aki diplomataként és jogászként dolgozott, elhatárolódott a Fidesztől, korrupcióval és propagandával vádolva azt, és megalapította a Tisza (Tisztelet és Szabadság) pártot. A 2024-es európai parlamenti választáson Magyarországon a szavazatok 30%-át szerezte meg, a második helyen végezve a Fidesz mögött.
Magyar Péter ígéretet tett arra, hogy visszatéríti Magyarországot az EU-párti irányba, megszünteti az orosz energiafüggőséget, helyreállítja a független közmédiát és igazságszolgáltatást, fellendíti a gazdaságot, visszaszorítja a korrupciót, átláthatóbbá teszi a közbeszerzéseket és felszabadítja a befagyasztott uniós forrásokat.
Hogyan működik a választás, és ki nyerhet?
2010 óta Orbán Viktor számos módosítást vezetett be a választási rendszerben, többek között majdnem felére csökkentette a parlamenti mandátumok számát (199-re), és létrehozott 106 egyéni választókerületet (a többi mandátum pártlistás).
A rendszer így a Fidesz számára kedvez, mivel bizonyos körzetekben kevesebb szavazat is elegendő a győzelemhez. Orbán megkönnyítette a szomszédos országokban élő, többnyire Fidesz-párti magyarok szavazását is, és különböző kedvezményeket biztosított hűséges szavazói csoportoknak, például a nyugdíjasoknak.
Ez azt jelenti, hogy a Tiszának – amely a legtöbb felmérés szerint 8–12 százalékponttal vezet a biztos szavazók körében (bár a kormánypárti intézetek mást mutatnak) – akár 6 százalékpontos győzelemre is szüksége lehet a parlamenti többség megszerzéséhez.
A közvélemény-kutatások átlaga szerint az ellenzéki párt országosan 50%-on, a Fidesz pedig 39%-on áll. Ugyanakkor a válaszadók akár 25%-a még bizonytalan, és a szakértők figyelmeztetnek, hogy az országos adatok nem tükrözik teljesen a választókerületek összetett, egyéni sajátosságait.
A Fidesz különösen népszerű az idősebb választók körében, ahol egyes felmérések szerint 50%–20% arányban vezet a Tiszával szemben, míg a Tisza erősen vezet a 40 év alattiak és a városi szavazók körében. A részvétel akár rekordmagas, 80% feletti is lehet a szakértők szerint.
