Most jött a szomorú hír! A televíziózás rajongói és a magyar közönség egyik kedvence, Rózsa György, újabb nehéz próbát állt ki az életben. Az orvosok sokkoló információkkal szolgáltak számára, és a hírek szerint nem sok ideje maradt. A szívével kapcsolatos problémák komolysága mindenkiben mély aggodalmat keltett, aki ismeri és szereti őt. A 75 éves művész élete során számtalan hullámvölgyön ment keresztül, de a mostani helyzet minden eddigi nehézségnél mélyebbre hatolt.
Életmentő szívműtéten esett át: a probléma a szívbillentyűjében rejlett, amely hosszú ideje nem működött megfelelően, és amelynek miatt a mindennapi élet, a séták, a fellépések, sőt a pihenés is egyre nehezebbé vált. A műtét komolysága és kockázatai mindenki számára világosak voltak, aki ismeri a szívsebészet világát. De Rózsa György, akinek neve egyet jelent a magyar televízió és színpad világában eltöltött évtizedekkel, bátran szembenézett a kihívással, ahogy mindig is tette a nehézségek közepette.
Az operációról és a későbbi nehézségekről a Mokkában mesélt, ahol a nézők betekintést nyerhettek a felépülés folyamatába, a fájdalmakba és a remény pillanataiba. „Hát, Gyuri, ez a szívbillentyű még körülbelül három hónapig szolgál téged, utána kampec, Dolores…” – hallhatták a nézők a műsorban elhangzott szavakat, amelyek egyszerre voltak drámaiak és kegyetlenül őszinték. Az orvosi diagnózis súlya azonban nem törte meg Rózsa György szellemét; éppen ellenkezőleg, arra ösztönözte, hogy minden pillanatot értékeljen, és minden percet a szeretet és a humor erejével éljen meg.
„Mindenkit elvesztettem, az édesapámat, édesanyámat, a testvéremet, a feleségemet… csak a kislányom maradt, és a kisunokám…” – mondta. Ezek az elvesztések, a családtagok hiánya, a magány és a gyász mind-mind nehéz terhet jelentettek számára, de a megmaradt szeretet, a kislány és a kisunoka iránti kötődés adta meg számára azt az erőt, amely lehetővé tette, hogy a gyógyulás útjára lépjen. És nemcsak a család támogatta: a közönség szűnni nem akaró szeretete, a rajongók levelei, üzenetei és a színházi, televíziós munkája iránti elismerés is mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a műtét utáni nehéz időszakot átvészelje.
A gyógyulás nem volt könnyű. Napokig és hetekig tartott, míg a fizikai állapota stabilizálódott, és minden lépés, minden mozdulat erőfeszítést igényelt. A felépülés során rengeteg apró részletre kellett figyelnie: a táplálkozás, a pihenés, a testmozgás, a stressz kerülése mind-mind kulcsfontosságú volt. De Rózsa György nem hagyta, hogy ezek a korlátozások eluralkodjanak rajta. A humorát és az élet iránti vágyát felhasználva minden nehéz pillanatot átvészelve lassan, de biztosan haladt előre.
A műtét utáni napokban és hetekben a belső erő, amit az évek során felhalmozott, hihetetlenül fontossá vált. Az, hogy képes volt nevetni a fájdalom ellenére, hogy képes volt tréfálkozni az orvosokkal, hogy képes volt pozitívan gondolkodni, minden egyes nap hozzáadott a felépüléséhez. A televízióban, ahol életének nagy részét töltötte, mindig is az volt a hitvallása, hogy a nehézségek ellenére is érdemes élni, szeretni és adni másoknak.
És bár az orvosi diagnózis súlya minden pillanatban ott lebegett, Rózsa György továbbra is a humor, a szeretet és a kreativitás erejével élte a mindennapjait. Az interjúk során, amikor a múltjáról, a családjáról, az elvesztett szeretteiről beszélt, nemcsak a fájdalmat láthattuk, hanem azt a hihetetlen belső erőt is, amely 75 éve folyamatosan előre viszi. Ez az erő, ez az életigenlés, ez a humor az, ami nem engedi, hogy a nehézségek eluralkodjanak, ami a legnehezebb pillanatokban is képes volt fényt hozni a legsötétebb napokba.
A televízióban megszokhattuk tőle, hogy nemcsak műsorvezető, hanem példakép is: az, aki megmutatja, hogy a veszteségek, a gyász és a fizikai nehézségek ellenére is van remény, van erő, van élet. A Mokkában elmondott története, a szívbillentyű-problémával kapcsolatos őszintesége és a túlélés iránti vágy bemutatja, hogy a valódi hős nemcsak a színpadon vagy a kamerák előtt áll, hanem a mindennapi élet küzdelmeiben is.
Rózsa György példája mindenki számára tanulságos: az élet tele van veszteségekkel, csalódásokkal, fájdalmakkal, de a szeretet, a humor és a belső erő képes átlendíteni a legnehezebb pillanatokon is. A közönség szerette, a családja szerette, és ő maga is szerette az életet minden nehézsége ellenére. És talán ez az a titok, ami miatt a 75 évével is képes volt felkelni minden reggel, mosolyogni, beszélgetni, nevetni, és továbbadni mindazt a bölcsességet és szeretetet, amit élete során felhalmozott.
Mert a humor, az élni akarás és a megmagyarázhatatlan belső erő az, ami már hetvenöt éve szüntelenül előre viszi az egykori televízióst. Minden egyes nap, minden egyes pillanat, minden mosoly és minden nevetés egy újabb bizonyítéka annak, hogy az életet nem a problémák határozzák meg, hanem az, ahogyan az ember szembenéz velük. És Rózsa György minden pillanatban ezt a példát adja: hogy még a legsúlyosabb diagnózis és a legsötétebb napok közepette is van erő, van remény, van élet, és van szeretet.
