A TISZA-kormány új alkotmány előkészítésén dolgozik – jelentette be Péter Magyar hétfőn az Országgyűlésben. Elmondása szerint a tervezett módosítások között szerepel az országgyűlési képviselők mandátumának legfeljebb 12 évben történő korlátozása, valamint az Alaptörvény olyan módosítása, amely érintené Sulyok Tamás köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság elnökének tisztségét.
A cikk szerint a kormány ezeket a változtatásokat az előző Orbán-kormány időszakának korrekciójával indokolja, míg a kritikusok úgy vélik, hogy a tervek jelentős hatással lehetnek a hatalmi ágak egyensúlyára.
Péter Magyar parlamenti felszólalásában bejelentette, hogy a kormány kezdeményezi a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését. Ennek érdekében alkotmánymódosítást nyújtanak be, amelynek hatálybalépését követően Sulyok Tamás mandátuma megszűnne. A cikk szerzője szerint ez a megoldás nem hagyna lehetőséget arra, hogy az államfő hazai vagy nemzetközi jogi fórumokhoz forduljon.
A TISZA célja, hogy az alkotmányos változtatásokat népszavazás is megerősítse. Magyarországon azonban az országos népszavazás csak akkor érvényes és kötelező erejű, ha a választásra jogosultak legalább fele részt vesz rajta. A cikk szerint bár a TISZA jó eredményt érhetne el egy ilyen voksoláson, kérdéses, hogy sikerülne-e elegendő választót mozgósítania.
Az alkotmánymódosítások elfogadásáig a TISZA parlamenti többsége új köztársasági elnököt választana Sulyok Tamás helyére.
A tervezett módosítások részeként ismét a bírák választhatnák meg az Alkotmánybíróság elnökét, továbbá visszaállítanák a 70 éves felső korhatárt. Ennek következtében Péter Polt, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke – aki már betöltötte a 70. életévét – távozna tisztségéből.
A cikk szerint a TISZA Párt korábban többször is bírálta Polt Pétert, többek között a jogállamiság megsértésével és politikai elfogultsággal kapcsolatos állításokat megfogalmazva. Jelenleg nem indult ellene büntetőeljárás, ugyanakkor a szerző szerint ezt a lehetőséget a jövőben sem lehet teljesen kizárni.
A tervezett 17. alkotmánymódosítás részeként az országgyűlési képviselők mandátumát legfeljebb 12 évre korlátoznák. Péter Magyar ezt azzal indokolta, hogy ennyi idő elegendő egy képviselő programjának megvalósítására. A cikk szerzője szerint ugyanakkor a módosítás valódi célja az lehet, hogy több, régóta hivatalban lévő fideszes képviselő elveszítse parlamenti mentelmi jogát.
A tervek szerint létrejönne a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési Hivatal is, amelynek feladata az előző kormányzat idején jogellenesen megszerzettnek vélt közvagyon felkutatása és visszaszerzése lenne. Péter Magyar kijelentette, hogy a hivatal vezetői – elnöke és négy alelnöke – folyamatos rendőri védelemben részesülnek majd, mert álláspontja szerint erre szükség lehet.
Beszédében arra is felszólította mindazokat, akik az elmúlt évtizedekben közvagyonnal rendelkeztek vagy azt kezelték, hogy készítsék elő dokumentumaikat, mivel egy új, korrupcióellenes szervezet vizsgálhatja majd ezeket az ügyeket. Emellett felszólította a Fidesz és a Mi Hazánk politikusait, hogy egyértelműen határozzák meg politikai álláspontjukat.
A cikk szerint az Európai Bizottság és több nemzetközi emberi jogi szervezet egyelőre nem fogalmazott meg hivatalos kritikát a tervezett alkotmánymódosításokkal kapcsolatban. Ugyanakkor egyes konzervatív jogászok és politikai elemzők szerint a változtatások alkotmányos vitákat válthatnak ki.
Lomnici Zoltán ifjabb alkotmányjogász szerint különösen aggályos lenne, ha az új vagyon-visszaszerzési hivatal előre meghatározott politikai szereplőket venne célba. Hangsúlyozta, hogy vagyonelkobzás kizárólag bizonyítékok, törvényes eljárás és jogerős bírósági döntés alapján történhet, mivel az Alaptörvény garantálja a tulajdonhoz való jogot és a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz való jogot.
