Hétfőn az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely a miniszterelnöki tisztség betöltésének időtartamát legfeljebb nyolc évben korlátozza. A szabályozás visszamenőleges hatállyal 1990. május 2-től érvényes, ami azt jelenti, hogy Orbán Viktor a jövőben nem töltheti be újra a miniszterelnöki tisztséget.
Hasonló intézkedéseket Európa más országaiban is javasoltak vagy vezettek be, többek között Németországban, Franciaországban és Romániában, amelyek célja egyes jelentős jobboldali politikai szereplők indulásának vagy politikai befolyásának korlátozása volt.
A döntést követően Orbán Viktor volt miniszterelnök is reagált. Rövid Facebook-bejegyzésben kommentálta a hírt, amelyben ezt írta:
„Elfogadták a Lex Orbánt. Ez volt a legsürgetőbb kérdés. Ha szükség lesz rám, itt leszek.”
László András európai parlamenti képviselő az X-en azt írta, hogy a módosítás „Orbán Viktorra szabott”, és szerinte a liberális politikai erők más tagállamokban is hasonló módszerekkel próbálták kizárni politikai ellenfeleiket.
„A liberálisok demokráciáról beszélnek, miközben jogi eszközökkel zárják ki a legfontosabb kihívókat ahelyett, hogy érvekkel és társadalmi támogatással győznék le őket. Láttunk már jogi eszközökkel folytatott politikai támadásokat konzervatív szereplők ellen Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Németországban, Lengyelországban és Csehországban.”
„Magyarországon 16 éve kétharmados többséggel kormányzunk. Soha nem tiltottuk meg ellenfeleinknek, hogy induljanak. A TISZA ezt mindössze néhány héttel a választási győzelme után megtette” – zárta bejegyzését.
Gál Kinga európai parlamenti képviselő, a Patrióták Európáért alelnöke arra figyelmeztetett, hogy a módosítás szerinte aláássa a demokratikus versenyt azzal, hogy megakadályozza politikai riválisok indulását.
„Egy demokráciában az alkotmányos szabályokat nem szabad úgy átírni, hogy azok politikai ellenfelek kizárását szolgálják a versenyből, különösen nem visszamenőleges hatállyal. A demokrácia a szabad választásról és a tisztességes versenyről szól, nem pedig a riválisok eltávolításáról a szabályok megváltoztatásával. A magyar választóknak joguk van eldönteni, ki vezesse az országot. Egyetlen kétharmados többségnek sem szabadna elvennie tőlük ezt a döntési jogot.”
Már májusban Lomnici Zoltán ifjabb alkotmányjogász és jogi szakértő úgy nyilatkozott, hogy a javaslat
„nyíltan személyre szabott, visszamenőleges beavatkozást jelent a magyar alkotmányos rendszerbe, amelynek célja egy korábbi miniszterelnök politikai kizárása. Az Alkotmánybíróság gyakorlata egyértelműen elutasítja a személyre szabott jogalkotás gyakorlatát.”
Hangsúlyozta, hogy a jogállamiság követelményei szerint a jogszabályoknak általánosnak és elvontnak kell lenniük, nem pedig konkrét személyek ellen irányuló eszközöknek.
