Magyar Péter bejelentette a Tisza-kormány felállását: a tervezett tizenhat miniszterből hét nevét már nyilvánosságra is hozta. A sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy gyors, átlátható kormányzást ígérnek, első lépésként feltárják az állam működésének valós állapotát, beleértve a költségvetést és a korábbi döntéseket is. Beszélt a választási visszaélések gyanújáról, az elszámoltatás szükségességéről, valamint arról, hogy több kiemelt ügyben – például a kegyelmi ügy dokumentumainak nyilvánosságra hozatalában – gyors előrelépést terveznek. Emellett új politikai kultúrát és szélesebb társadalmi részvételt ígért, miközben a gazdaság stabilizálását és az uniós források visszaszerzését is kulcsfontosságúnak nevezte.
Magyar Péter sajtótájékoztatóján ismertette a Tisza Párt frakcióülésének legfontosabb döntéseit, valamint a kormányalakítás részleteit.
„Szeretettel köszöntöm Forsthoffer Ágnest, a Tisza alelnökét, illetőleg Bujdosó Andreát, a Tisza eddigi és leendő frakcióvezetőjét, és Tóth Péter kampányfőnök urat,” – kezdte a politikus.
A Tisza első frakcióüléséről szólva hangsúlyozta: „Ez a valaha volt legerősebb és legnagyobb frakció. Több mint 70 százalékát adja a leendő Magyar Országgyűlésnek a Tisza frakció.” Mint mondta, ez „óriási felhatalmazás… és legalább ekkora felelősség”, amelynek „a hét minden napján, a nap minden órájában” meg kell felelniük.
A személyi döntésekről így fogalmazott: „A Tisza Forsthoffer Ágnes alelnök asszonyt jelöli a Magyar Országgyűlés elnökévé, és ma a Tisza frakciója egyhangúlag támogatta a kinevezését.” Hozzátette: „Bujdosó Andreát jelöljük a Tisza frakció vezetésére, és ma a frakcióülésen egyhangúlag támogatták a képviselőink az ő megválasztását.”
A kormányalakításról elmondta: „zajlanak a kormányalakítási tárgyalások… igyekszünk összeállítani azt a kormányt, amely méltó lesz a magyar emberek bizalmára”, majd megerősítette: „várhatóan 16 miniszter lesz a Tisza kormányban a miniszterelnökön kívül.”
A miniszterek
A kormányzati struktúráról szólva Magyar Péter hangsúlyozta: „a Tisza kormány alatt nem lesznek csúcsminisztériumok, hanem minden fontos szakterületnek külön minisztere és minisztériuma lesz.”
Ezt követően ismertette az első miniszterek neveit: „a Tisza kormány pénzügyminisztere Kármán András lesz, a gazdasági és energetikai miniszter Kapitány István lesz, a külügyminiszter Orbán Anita lesz, az egészségügyi miniszter Hegedűs Zsolt főorvos úr lesz, a honvédelmi miniszter Ruszin-Szendi Romulusz tábornok úr lesz, az élő környezetért felelős miniszter Gajdos László lesz, az agrárélelmiszer-gazdálkodásért felelős miniszter pedig Bóna Szabolcs lesz” – sorolta, hozzátéve, hogy mindannyian elfogadták a felkérést.
A további kinevezésekről azt mondta: „folytatódnak a kormányalakítási tárgyalások, és még várhatóan a héten be fogunk tudni jelenteni újabb minisztereket”, ugyanakkor a teljes névsor pontos időzítéséről még nem tudott konkrétumot mondani.
A menetrendről így beszélt: „várhatóan három hét múlva… alakulhat meg az új kormány”, és ha minden a tervek szerint halad, „május 9–10-e környékén lehet a Magyar Országgyűlés alakuló ülése”. Hozzátette, hogy ezen az ülésen azonnal megválaszthatják az új miniszterelnököt, majd rövid időn belül a miniszterjelöltek meghallgatása és a kormány megalakulása is megtörténhet.
16 minisztérium lesz
A további tárcákról Magyar Péter így beszélt: „Elmondom, hogy mi az a 9 minisztérium, ami várható és ami hiányzik a miniszterekkel egyelőre a felsorolásból.” Kiemelte, hogy „lesz Belügyminisztérium, egy tiszta portfóliójú Belügyminisztérium… hanem a rendvédelemért fog felelni”, valamint „lesz egy Igazságügyi Minisztérium, egy tiszta portfóliójú Igazságügyi Minisztérium”.
Hozzátette: „Várhatóan lesz egy Közlekedési és Beruházási Minisztérium. Lesz egy Oktatási Minisztérium, lesz egy a Szociális ügyekkel foglalkozó minisztérium. Természetesen lesz egy Miniszterelnökség vagy Kancellária, lesz egy Vidékfejlesztési Minisztérium, lesz egy rövidebb művelődésinek nevezett tárca, és lesz még egy digitális és technológiai ügyekkel foglalkozó minisztérium is.” Összegzésként kiemelte: „Tehát összesen 16 minisztérium lesz.”
A parlamenti struktúráról elmondta: „Ezen metodika mentén javaslunk az Országgyűlés felé szakbizottságokat is (…) ezért egy pár darabbal több szakbizottság lesz a Magyar Országgyűlésben.” Hozzátette, hogy a frakció már áttekintette a feladatokat: „Ezek között vannak technikai, jogalkotási és politikai kérdések.”
A frakció összetételéről külön is beszélt: „ez a valaha volt legnagyobb frakció (…) csupa olyan képviselőből áll, akik korábban nem voltak képviselők”, amit előnynek nevezett. Szerinte „mi egy más stílusú kormányzásban, egy más stílusú Országgyűlésben hiszünk”, és úgy látja, hogy a választók is erre adtak felhatalmazást.
A miniszterek kiválasztásával kapcsolatban hangsúlyozta: „képviseleti demokráciában élünk (…) a miniszterelnöknek a diszkrecionális jogköre a kormányának összeállítása. Ő felel, vagyis én felelek a kormány teljesítményéért.” Hozzátette: „valódi szakemberek kapnak megbízatást és az Országgyűlési képviselőink is valódi képviselők lesznek és nem nyomógombok.”
Az új házelnök és a frakcióvezető is külön felszólalt
A sajtótájékoztatón ezt követően Forsthoffer Ágnes is felszólalt, aki így fogalmazott: „Életem legmegtisztelőbb pillanata az, hogy a Tisza frakció engem jelöl az Országgyűlés elnökének.” Hozzátette: „az is egy nagyon erős üzenet (…) hogy ilyen fontos feladatokra két hölgyet jelölt a közösségünk”, ami szerinte új irányt mutat a politikában.
Beszédében kiemelte az új politikai kultúra szükségességét: „Vissza kell állítanunk a közbizalmat (…) meg kell mutatnunk, hogy méltóságteljes, tisztességes és becsületes munkával (…) tudunk törvényeket hozni.” Hangsúlyozta azt is, hogy „a vita az ne harc legyen, hanem egy álláspont-egyeztetés”, és céljuk, hogy „egy új stílus, egy új kultúra meg fogja változtatni a közhangulatot is Magyarországon.”
Ezután Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője vette át a szót: „A Tisza frakció egy hatalmas felhatalmazást kapott (…) ez nem csak egy felhatalmazás, hanem egy nagyon nagy feladat és nagyon nagy felelősség.” Mint mondta, ezért vállalta a pozíciót, mert hisz abban, hogy „érdemi, szakmai munkát” tudnak végezni az Országgyűlésben és kormányon egyaránt.
Kiemelte a női képviselet erősödését is: „Külön büszke vagyok arra, hogy a Országgyűlési frakcióban 44 képviselőnő kapott lehetőséget, felhatalmazást”, ami szerinte új szempontokat hozhat a törvényhozásba. Végül hangsúlyozta: „munkafegyelmet, felkészültséget, jelenlétet” vár a frakciótól, hogy „meg tudjuk szolgálni azt a bizalmat, amit kaptunk a választópolgároktól.”
Így végezték a munkát
Tóth Péter kampányfőnök elmondta: feladata az elmúlt hónapok és évek munkájának értékelése volt. Úgy fogalmazott, „a politikának van egy olyan rossz tulajdonsága”, hogy a következő kampány már múlt vasárnap elkezdődött, ezért mostantól a jó kormányzás is a politikai munka része lesz. Hozzátette, abban bízik, hogy olyan képviselők kerültek az Országgyűlésbe, akik javítani tudják a politikusi hivatás megítélését.
Ezután ismertette a választás főbb számait, a mandátumokat és az egyéni választókerületi eredményeket. Elmondta, hogy a kampány során öt kategóriába sorolták az OEVK-kat a sötétkéktől a halványnarancsig, attól függően, mennyire tartották esélyesnek a Tisza győzelmét. Megjegyezte, voltak olyan körzetek is, ahol két jelölt indulása esetén akár az eredmény is megfordulhatott volna.
Tóth Péter azt is bemutatta, hogy vármegyei bontásban a Tisza Párt mindenhol győzni tudott. Adataik szerint nemcsak országosan, hanem a községekben is több szavazatot kaptak, mint a Fidesz. Kiemelte: stratégiai céljuk volt, hogy ne legyen olyan társadalmi vagy földrajzi csoport, ahol 30 százalék alá esnek – ezt sikerült is elérniük.
A kampány során tapasztalt visszaélésekről is beszélt, különösen a szavazatvásárlásról, amely szerinte jelentősen visszaszorult a szegregátumokban és a kiugróan magas részvételű településeken. Elmondása szerint az utolsó hetekben civil szervezetekkel együtt aktívan léptek fel ez ellen, folyamatosan hangsúlyozva, hogy a szavazatvásárlás bűncselekmény, és felszólították a polgármestereket, hogy ne vegyenek részt ilyen gyakorlatban.
Nem éltek jogorvoslattal
Magyar köszönetet mondott Tóth Péternek és az önkénteseknek, emellett háláját fejezte ki azoknak is, akik külföldről utaztak haza szavazni, valamint minden magyar választónak – függetlenül attól, hogy rájuk voksoltak-e vagy sem. Úgy fogalmazott, hogy Magyarországon rendkívül nehéz lesz a jövőben hasonlóan magas részvételi arányt elérni bármely választáson.
Beszédében kitért arra is, hogy több helyen – például Vas megyében és a karcagi választókerületben – nem éltek jogorvoslattal, mivel az jelentősen késleltette volna az új kormány megalakulását. Állítása szerint ezekben a körzetekben nyílt választási visszaélések történtek, ugyanakkor egy esetleges új szavazás megszervezése túl sok időt vett volna igénybe. Hozzátette: a tíz olyan körzet közül, ahol a Fidesz győzött, többben is a Tisza Párt nyerhetett volna tiszta körülmények között.
Magyar arról is beszélt, hogy Tiszaburán és több más településen egyértelmű szavazatvásárlás történt, míg Vas megyében egy „ál-Magyar Péter” is indult, ami szerinte szintén bűncselekménynek minősül. Kijelentette, hogy Ágh Pétert nem tekintik országgyűlési képviselőnek, és ennek megfelelően is fognak viszonyulni hozzá: „úgy fogunk vele viselkedni, mintha ott sem lenne”. Véleménye szerint Ághnak nem kellene átvennie a mandátumát, mert egy tiszta, csalásmentes választáson nem ő kerülne ki győztesen. Magyar továbbá úgy fogalmazott: „A Fidesz csalt a választáson.”
Magyar arról is beszélt, hogy „ma szabadult a bicskei otthon egykori pedofil igazgatója”, ami szerinte rámutat arra, hogy a Tisza Párt kormányra kerülve nyilvánosságra hozza és kivizsgálja az elmúlt húsz év állami gondozásban történt eseteit, amelyekhez állítása szerint a leköszönő kormány a legmagasabb szinten asszisztált.
Hozzátette: elvárják „az Orbán-bábok távozását a pozíciókból”, ide sorolva többek között a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnökét is. Mint mondta, május 31-ig van lehetőségük önként távozni, ezt követően megkezdik az eltávolításukra irányuló lépéseket.
Társadalmi Részvétel Bizottsága
Forsthoffer Ágnest és Bujdosó Andreat arról kérdezték, tervezik-e átalakítani a jogalkotási folyamatot, illetve milyen azonnali változások várhatók az Országgyűlés működésében.
„A szabályokat csak akkor indokolt módosítani, ha ez a tisztességes és etikus működést szolgálja” – fogalmazott Forsthoffer. Hangsúlyozta, hogy átláthatóbb működésre törekednek: „transzparensek és nyitottak leszünk”, és céljuk, hogy a lehető legtöbb információt megosszák a sajtóval és a magyar társadalommal.
Bujdosó ezt megerősítve arról beszélt, hogy létrehoznak egy Társadalmi Részvétel Bizottságot is, amely fórumot biztosít a civilek és érdekképviseletek számára. Ide várják majd azok jelentkezését és javaslatait, akik aktívan részt kívánnak venni a jogalkotási folyamatban.
„Rengeteg csontváz fog kiesni”
Magyar úgy fogalmazott, hogy az egyik legfontosabb vállalásuk a kegyelmi ügy iratainak nyilvánosságra hozatala volt. Ennek feltétele azonban, hogy előbb felálljon az új kormány, majd részletesen felmérjék, milyen állapotban adják át az országot Orbán Viktorék – szerinte a magyar társadalomnak joga van ezt megismerni. „Nem biztatóak a jelek, amiket kapunk” – mondta, hozzátéve, hogy információik szerint kormányzati intézményekben digitális és papíralapú adatokat is igyekeznek eltüntetni. Arra kérte az ott dolgozókat, hogy álljanak ellen ezeknek a törekvéseknek, hiszen ezek a dokumentumok az állam tulajdonát képezik.
A költségvetési helyzetről szólva azt mondta, a rendelkezésre álló adatok rendkívül aggasztó képet festenek: „rengeteg csontváz fog kiesni, lehet, hogy egész temetők Orbán Viktorék szekrényéből”. Hangsúlyozta, hogy a lehető legtöbb információt nyilvánosságra fogják hozni, a szenzitív adatok kivételével.
Magyar arról beszélt, hogy a szimbolikus és kiemelten fontos ügyekkel is foglalkozni fognak, így például az ügynökakták megnyitásával és a kegyelmi ügy dokumentumainak feltárásával. Hangsúlyozta, hogy erre akkor kerülhet sor, ha az új kormány felállt és minden szükséges vizsgálatot elvégeztek. Szerinte ezekben az ügyekben a lehető leggyorsabban kell haladni, és ezt várja el a miniszterektől is. „Először hadd lássuk meg, hogy mit találunk meg” – fogalmazott.
A dokumentumok nyilvánosságra hozataláról azt mondta: ha az iratok teljes egészében rendelkezésre állnak, közzéteszik őket, ha csak részben, akkor a meglévő részeket hozzák nyilvánosságra. Amennyiben pedig egyáltalán nem találhatók meg, az érintettektől kérnek magyarázatot arra, mi történt velük. Hozzátette: szerinte sok tényezőtől függ, hogy ezek az ügyek milyen ütemben haladhatnak.
Tisza-szigetek sorsa
Arra a kérdésre, hogy a Tisza-szigetek esetében terveznek-e olyan megoldást, amelyen keresztül a társadalmi vélemények becsatornázhatók, Magyar Péter úgy válaszolt: ezek a közösségek szorosan kapcsolódnak a Tisza Párthoz, és annak „derékhadát” alkotják. Már a választások előtt is jelezték, hogy a szavazás után is számítanak rájuk a közéletben, „egyfajta erkölcsi iránytűként is számítunk rájuk”. Hozzátette: ha a szigetek azt érzékelik, hogy a frakció vagy a kormány eltér a kijelölt iránytól, akkor az ő feladatuk visszajelezni ezt a képviselőknek vagy magasabb szintű fórumoknak.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a cél az, hogy ne csak a Tisza-közösségek tagjai, hanem minden állampolgár el tudja juttatni a véleményét. Szerinte a társadalmi egyeztetések rendszere korábban nem működött megfelelően a Fidesz kormányzása alatt, de ezen változtatni kívánnak. Elmondta azt is, hogy Radnai Márk nem kap minisztériumot, hanem az ő feladata lesz ennek a részvételi rendszernek a kidolgozása és fejlesztése. „Újfajta politikai kultúrát szeretnénk építeni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ehhez minden lehetőség adott.
Arra a kérdésre, hogy miért hívta meg Benjamin Netanyahut az 1956-os forradalom 70. évfordulójára annak ellenére, hogy visszalépnének a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) rendszerébe, Magyar Péter azt válaszolta: minden állami vezetőt meghívott az ünnepségre, mert méltó módon szeretnék megemlékezni az évfordulóról. Emellett üzent az Magyar Állami Operaház igazgatójának is, jelezve, hogy október 23-án állami rendezvényt kívánnak tartani az intézményben, ezért azt ne adják ki másoknak.
Hozzátette: lehetőség van az ICC-ből való kilépés leállítására, és amennyiben egy ország tagja a bíróságnak, köteles őrizetbe venni azokat, akik ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, ha belépnek a területére. Arra a kérdésre, hogy egyeztetett-e erről az izraeli kormányfővel, úgy reagált: „Nem kell nekem mindent elmondani telefonon.”
Veszélyhelyzet meghosszabbítása
Magyar elmondta, hogy május 13-án hatályát veszti a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet, ezért azt várják el, hogy a kormány ezt hosszabbítsa meg május 31-ig. Nem céljuk a rendkívüli jogrend fenntartása, ugyanakkor mintegy 160 jogszabály kapcsolódik hozzá, amelyek jelenleg ennek keretében működnek.
Az új parlamenti többségnek hozzávetőleg 140–160 jogszabály módosítását kell elvégeznie, ami időigényes folyamat, ezért indokoltnak tartják néhány hetes átmeneti időszak biztosítását.
Magyar Péter elmondása szerint Nagy Márton úgy nyilatkozott: még az 5 százalékos államháztartási hiánycél sem tartható, ezért kérdéses, milyen intézkedések maradhatnak, és melyeket kell a következő évre halasztani. Magyar szerint Nagyra úgy fognak emlékezni, mint arra a politikusra, aki „soha semmilyen számot nem talált el”, és hozzátette: a költségvetést már az év kezdete előtt módosítani kellett a hibás hiánycélok miatt.
A jelenlegi helyzetről azt mondta, addig nem tud érdemi részleteket mondani, amíg Kármán Andrásék nem veszik át a tárcát. Először át kell tekinteniük a kincstár állapotát, a nem nyilvános kormányhatározatokat, a szerződéseket és a fennálló fizetési kötelezettségeket. Céljuk, hogy minél több szociális intézkedést elindítsanak, és bíznak abban, hogy ezzel párhuzamosan a gazdaság teljesítménye is javulni fog.
Magyar hangsúlyozta: valós alapokon nyugvó költségvetést kívánnak kialakítani, valamint vissza akarják szerezni az uniós forrásokat. Véleménye szerint ezek a lépések erősíthetik a piaci bizalmat és új lendületet adhatnak a beruházásoknak. Azt is jelezte, hogy szükség esetén napi szinten egyeztetnek majd az Európai Bizottság elnökével, és céljuk, hogy május 15–20. között egy politikai megállapodást is aláírjanak.
Paks II, varsói út
Arra a kérdésre, hogy mi várható a Paks II beruházással, illetve mely presztízsprojektek felülvizsgálata indokolt, az hangzott el: Paks esetében elsődleges a nem nyilvános kormányhatározatok áttekintése. Meg kell vizsgálni, miként nőtt a projekt költsége már 24 milliárd euróra, van-e lehetőség a finanszírozás átalakítására, illetve megnyitható-e a verseny más szereplők előtt.
Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy maga a beruházás továbbra is fontos és szükséges, ezért nem az elvetése, hanem az átláthatóbb és fenntarthatóbb megvalósítása a cél.
Magyar Péter arról beszélt, hogy május 20-ig megvalósul a varsói útja, és „lehet, hogy még aznap elmegyek Bécsbe” is, majd másnap már Brüsszelbe utazik tovább – „nem luxusgéppel”, hanem fapados járattal. Hangsúlyozta: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a magyar emberek a lehető legrövidebb időn belül érzékeljék a gazdasági helyzet javulását.
Magyar azt mondta, értesülései szerint Matolcsy Ádám nemrég állandó letelepedési vízumot kapott az Egyesült Arab Emírségekben, ugyanakkor ez nem mentesíti a felelősségre vonás alól. Hozzátette: bízik abban, hogy Matolcsy hazatér, és nem lesz szükség jogszabályok módosítására az ügy rendezéséhez.
A Tisza Párt elnöke arról beszélt, hogy az uniós ügyek a Miniszterelnökség hatáskörébe kerülnek, míg a kulturális terület a művelődési tárca alá fog tartozni.
